A BruxInfo hétfő délután írta meg, hogy az Európai Bizottság szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére. A Népszabadság szerda reggeli cikkében azt írja, hogy ezt megerősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
2015-ben extrém sok uniós forrás ömlik a gazdaságba, így nagyon magasra tette a lécet a kormány, hiszen emiatt a 2016-os, sőt a 2017-2018-as évekből is "ki kell taposni a maximumot". Ez viszont oda vezet, hogy 2019-re a pénzügyi keret döntő részét elköltheti, így a ténylegesen 2023-ig tartó ciklus második fele forrásínségben telhet. Három forgatókönyvet vázoltunk fel arra, hogy milyen pályán haladhat az előttünk álló években az ország. Látványos különbségek következnek.
Továbbra is a menekültkérdés jelenti a fő témát a kormány számára, a jövő heti kormányülésen pedig egy sor fontos döntést hozhatnak.
A magyar állam után a második legnagyobb intézményfenntartók a magyarországi történelmi egyházak, így intézkedési terv készül arra, hogy az "EU-s forráselosztás intézményrendszerébe hogyan tudnak bekapcsolódni az egyházak" - többek között ezt jelezte a mai Kormányinfó tájékoztató keretében Lázár János.
Szükség esetén a hármashatár és Mezőhegyes között épülhet meg a határzár a román-magyar határon - jelentette ki Lázár János csütörtökön Makón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy több törvényjavaslat benyújtására készül a kormány, de a fő téma továbbra is a menekültkérdés.
Több száz forinttal is drágulhat egy doboz cigaretta, ha a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által múlt héten bejelentett adóemelés bekövetkezik - olvasható a keddi Magyar Nemzetben.
Dobozonként legalább 150 forinttal drágulhatnak bizonyos dohánytermékek, ha a Lázár János által csütörtökön bejelentett új dohányipari különadó januártól életbe lép - számol be a Népszabadság.
"Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével, nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes". "Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat." - többek között ezzel indokolta a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János azt, hogy végülis miért nem lesznek vissza nem térítendő források a lakossági energiahatékonysági pályázatokra.
Ami le van írva a Partnerségi Megállapodásban az energiahatékonysági források esetében, az úgy van, vagyis közvetlen támogatásként vissza nem térítendő támogatást nem lehet nyújtani a lakossági energiahatékonysági projektekre - hangsúlyozta újra álláspontját Lázár János a mai Kormányinfón. A válasz közvetlen előzménye, hogy a MEHI hivatalos választ kapott Brüsszeltől arra, hogy igenis lenne vissza nem térítendő támogatás a lakossági energiahatékonysági pályázatokra, hiszen ezt a tervet adta le a kormány a Partnerségi Megállapodásban és az Operatív Programokban Brüsszelnek, amely anyagokat az Európai Bizottság el is fogadta. Közben gyorsan megnéztük, hogy mi van a Lázár által említett Partnerségi Megállapodásban és abban továbbra is az van, hogy vissza nem térítendő forrásokat szánt a kormány a magántulajdonú lakóépületek energetikai korszerűsítésére is.
Lázár János 11 óra után elkezdte a szokásos sajtótájékoztatóját Kovács Zoltán kormányszóvivővel. A tárcavezető ismertette, hogy a kormány miként reagált a különadókat betiltó brüsszeli döntésre. Ebből kiderül, hogy a kormány nem hagyja annyiban és a korábbi ígéretének megfelelően a dohánycégeket és a kisker multikat mindenképpen megsarcolja. Arról is beszélt, hogy a magyar állam miért adja el az OTP-ben fennálló részesedését.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter benyújtotta azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében számos igazolvány - köztük a személyi, a lakcímkártya és a diák - kiállítását illetékmentessé teszi a kormány, illetve egyes eljárásoknál a szolgáltatási díjat is eltörlik.
A múlt heti sajtóhírekkel összhangban valóban meghátrált a kormány az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ügyében, a már benyújtott törvényjavaslat szerint visszaállítják a korábbi egykulcsos, 0,1 százalékos mértéket.
A magyar lakosság számára csak visszatérítendő, azaz hitel alapú uniós forrást tud biztosítani a 2014-2020-as ciklusban a kormány, mert az értelmezése szerint csak ezt teszik lehetővé az EU-s jogszabályok - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfó sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében megismételte a tárcától kapott, tegnap este a Portfolio-n megjelent közlemény tartalmát, igaz ezzel továbbra is megmaradt a bizonytalanság a lakosság által várt pályázatok körében.
Immár a huszonhetedik Kormányinfót tarja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
Lázár János múlt heti kijelentése szerint a kormány hulladékégetők építésével próbálja megoldani a kommunális szeméttárolás problémáját. A volt környezetvédelmi államtitkárnak ez nem tetszik - írja az Index.
Három ponton is módosult az a februári kormányhatározat, amely a közszférában 3-8 hónapos plusz bérrel motiválja azt a néhány ezer kormánytisztviselőt, aki a 2007-2013-as EU-források teljeskörű lehívásán megfeszítetten dolgozik. Az egyik legfontosabb, hogy immár november 30. helyett december 15. lesz a teljesítmény mérésének alapja, de mivel a bónuszt is csak idén lehet kifizetni (mint a többi EU-forrást), így ezt az idei bérszámfejtésbe beszorítva még karácsony körül megjöhet a plusz pénz.
Két kormányülésre is sor került ezen a héten, ami ritka alkalom, és ezeket a bevándorlási hullámmal kapcsolatos témakör dominálta, ám európai uniós ügyekről esett szó - jelezte a mai 26. Kormányinfo című sajtótájékoztató kezdetén Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. Az alábbi hírfolyamunkban a legfontosabb témákat követtük végig, hiszen Giró-Szász András társvezetésével szóba került a NAV átalakítása, a bürokráciacsökkentés folyamata, az MKB Bank és a Budapest Bank értékesítési menetrendje, valamint a 2016-os GDP-növekedéssel kapcsolatos kockázatok is.
Múlt hét végéig kettő, ma pedig nyílt levél formájában már öt szakmai szervezet adott ki közösen egy állásfoglalást, amelyben arra kérik Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét, hogy legyen állami, illetve uniós támogatás a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításához. Az öt szervezet képviselői megjegyzik, hogy értetlenül állnak Lázárnak éppen a Portfolio konferenciáján tett bejelentése előtt, hiszen előtte számos kormányzati lépés, illetve döntés és megszólalás mutatott abba az irányba, hogy lesznek lakossági energiahatékonysági pályázatok a 2014-2020-as programozási ciklusban. Az öt szervezet ezért és a Lázár által megjelölt 2% feletti gazdasági növekedés elérése érdekében egyeztetésre hívja a kormány képviselőit, hogy a magyar otthonok rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági előnyöket megvitassák, illetve a lehetséges utakat bemutassák. Az alábbiakban az öt szervezet levelét tesszük közzé.
A Portfolio múlt heti konferenciájának közönsége szerint színfalak mögötti háború dúl a kormány és a bankok között. Nyílttá fog fajulni ez a háború, amennyiben a kormány egyértelműen felrúgja február 9-ei szándéknyilatkozatát, amelyet az EBRD-vel és az Erstével kötött. Márpedig most ez fenyeget - például a jövő évi bankadó-csökkentés feltételekhez kötésével -, a casus belli pedig a bankok alacsony vállalati hitelaktivitása lehet. A kormány decemberig "vizsgálná felül" a megállapodást, és úgy tudjuk, az MNB-nek sem lenne ellenére, hogy a bankadó-csökkentést az aktív vállalati hitelezéshez mint feltételhez kössék. Úgy értesültünk azonban, a jegybank a maga részéről pozitív hitelösztönzők bevezetését tervezi novemberre.
A kamatjóváírások viszont még nem látszódnak.
Grey Eagle-ből sem vesznek többet.
Viszont emelkednek az inflációs kockázatok.
Május 15-én megszólal a menedzsment.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
